J�lius 31-e Harry sz�linapja. Ak�rcsak Rowlingnak.

Albus: latinul feh�ret jelent. Elk�pzelhetõ, hogy az �r� ezzel akar utalni arra, hogy Dumbledore nem egyenlõ Voldemorttal, hanem egy�rtelmûen a "j� oldalt" k�pviseli.

Avis: ezzel a var�zslattal madarakat lehet elõcsalogatni a p�lc�b�l. Az avis sz� latinul annyit jelent, hogy mad�r.

Imperio: imperium = parancs, hatalom. Impero = (meg)parancsol. Minden bizonnyal ebbõl a latin sz�b�l lett az Imperio var�zsige, amit ha kimondunk valakire �s az illetõ nem tud v�dekezni, a var�zsl� parancsait fogja k�vetni a var�zslat ideje alatt.

Sonorus: sonitus = hangz�s, zaj latinul. Val�sz�nûleg ennek a sz�nak az �talak�t�s�b�l j�tt a Sonorus var�zsige, ami felerõs�ti a hangot.

Silentium: sz� szerint: csend, hallgat�s (latinul). Ez a var�zsige az eredetij�re "�ll�tja" a hangot pl a Sonorus var�zslat ut�n.

Nox: Ez ugye a lumos ellent�te: kioltja a l�ngot a p�lca v�g�n. N�x a g�r�g mitol�gi�ban a s�t�ts�g istene. Egy�bk�nt a nox sz� a latinban �jszak�t jelent.

Bolyhoska: Szint�n g�r�g eredetû: az alvil�g õrzõje egy h�romfejû kutya, Kerberosz, Bolyhoska is innen ered.

Nimbusz: Ez egy felhõfajta. �s ugyeb�r a Nimbuszok l�nyege, hogy min�l k�nnyebbek legyenek.

K�tarc� ember: A k�t arc� ember Dion�ssz�sz volt, akit Zeusz bevarrt a t�rd�be.

Sirius Black: Sirius: az egyik legf�nyesebb csillag: a Nagy Kutya csillagk�p r�sze. Black: azt hiszem, ezt nem kell magyar�zni,hogy feket�t jelent… �s ugyeb�r Sirius Black egy hatalmas, fekete kuty�v� szokott v�ltozni.

Hermione Granger: Hermion� g�r�g mitol�giai alak, Menelaosz �s Helen� le�nya.

Minerva McGalagony: Minerva is mitol�giai alak, b�r nem g�r�g, hanem r�mai. Õ a b�lcsess�g �s a mûv�szet istene, a g�r�gben Pallas Ath�n�nak felel meg.

Remus Lupin: Romolus �s R�mus a r�mai mitol�gia alapszereplõi. A t�rt�net szerint egy farkas neveli fel az ikerp�rt.

Sybill Trelawney: Ugyancsak a r�mai mitol�gi�ban Sibylla Apollo (a j�sl�s isten�nek) j�snõje. Sibylla �nk�v�letbe esett, �s amit �gy �ntudatlan �llapot�ban mondott, azt az "isten s�gta neki". Egysz�val Sybilla j�snõ volt.

Nicolas Flamel: Nicolas Flamel eredetileg is l�tezõ alak.

Zord�: Zord�t is a mitol�gi�b�l k�lcs�n�zte a szerzõ n�mi alak�t�sokkal. Az angol m�toszban szerepel egy nagy, v�r�s vagy fekete kutya, ami a temetõkben k�s�rt. Aki ezt megl�tta, az r�vid idõn bel�l meghalt.

Baziliskus: A baziliskus soha nem l�tezett: nincs val�s�g alapja. "A Basiliskus G�r�g sz�, s annyit t�szen mint Kir�lyotska... a Kigy�k Kir�ly�nak is neveztetett, ezok��rt mikor sz�llyel j�r, az õ fej�t test�nek eleivel egy�tt a f�ldtõl alkalmas magasatsk�n fel-emeli, �s felegyenesedve j�r." -�rja Aelianus r�la. A baziliskus nem any�t�l sz�letik, hanem egy kakas form�tlan toj�st tojik, amit elrabolnak a k�gy�k (b�k�k) �s kik�ltik. Egy�bk�nt h�llõ, de t�rzse sz�rnyas, koron�s feje, n�gy ty�kl�ba, k�gy�farka, villog� szeme �s m�rges tekintete van. "A Basiliskusnak m�g tsak l�t�s�val, sõt tsak s�v�lt�s�nek hall�s�val is meg�li az embert."

S�rk�nyok: A legend�kban �lõ s�rk�nyok �ltal�ban barlangokban laknak �s legal�bb h�rom fej�k van. Rengeteg t�rt�net van r�luk. �ll�t�lag a K�rp�tok barlangjaiban l�ttak s�rk�nyt �s r�gen az emberek telljess�ggel meg voltak gyõzõdve l�tez�s�krõl.

Unikornis: Az unikornis l� form�j�, homloka k�zep�n egyetlen ny�rs form�j� szarvat viselõ l�ny. A szarv megd�bbentõen hossz� �s neh�z. B�r ez az �llat soha nem l�tezett, szarva m�gis nagyon �rt�kes volt."Az unikornis szarv�nak igen nagy �s kiv�ltk�ppen val� haszna vagyon, az emberben levõ m�reg meg-�l�s�re." R�gen a kir�lyok ilyen szarvat tettek az iv�viz�kbe, hogy ha az ital m�rgezett, nekik ne essen b�nt�d�suk. Mer�sz K�rolynak is volt ebbõl k�sz�lt kanala �s az iv�pohar�hoz is erõs�tett belõle egy darabot.

�ri�spolip: Az �ri�spolip (meglepõ m�don) l�tezik. B�r igaz�b�l nem is polip, hanem tintahal. T�bb t�rt�net sz�l �ri�spolippal (kalm�rral) val� tal�lkoz�sr�l. A val�s�gban annyit tudni r�luk, hogy nem a tengerfen�ken, hanema ny�lt v�zben, 1000-2000 m�ter m�lyben �l. Eg�sz �let�kben �sznak vagy lebegnek. M�ret�kre csak k�vetkeztetni lehet, ugyanis egy �ri�skalm�rszemet m�zeumban õriznek. Ennek 40 cm az �tm�rõje. A k�nyvben �ri�spolip a roxforti birtok tav�ban van.

Fõnix: "A F�nix mad�r az �gi Madarak k�z�tt a legtsud�latosabbnak tartatik. �lete rendszerint terjed hatsz�z hatvan esztendeig, n�melly Tud�sok szerint tov�bbis. Azt-is �llatj�k felõle, hogy ez eg�sz f�ld kereks�g�n tsak egyetlen-egy mad�r l�gyen ilyen, ritk�n l�ttatik, nagys�gra annyi mint a Saskesely�, a nyaka k�r�l arany szin� f�nyes, a fark�ban pedig r�sa szin� tollai vannak, artz�latja pof�s, feje tetej�n pedig b�bja vagy bobit�ja vagyon. Meg�rezv�n az õ hal�l�nak k�zel�t�s�t, igen meleg fû-szersz�mokb�l, ugymint K�fi�b�l, Mirh�b�l, Aloesbõl, s t�bb eff�le ritka nem� dr�ga tsemet�kbõl, a mellyek k�nnyen meg-gy�ladhatnak, mag�nak egy f�szket k�szit, annakut�nna b�-�l a f�szekbe, s �gy v�rja hogy meg gy�ljon, �s meg-gy�ladv�n maga is f�szk�vel porr� �g. �s minekut�nna meg-�g a F�nix, a hamv�b�l terem elsõben egy n�minem� f�rgetske, a f�rgetsk�bõl nevelkedik oszt�n az el�bbenihez hasonl� uj mad�r, mellyrõl Ovidius-is eml�kezik ir�s�ban." Term�szetesen õ is csak kital�lt.

Sellõk: A sellõk sok ezer esztendõn kereszt�l szerepeltek �s szerepelnek ma is a mes�kben. �ll�t�lag a lamantinokat n�zhett�k a tenger�szek sellõnek