Az utols� rem�nysug�r

Napok �ta �ntudatlanul fekszem az �gyamban, egyed�l em�sztem magam. Kev�s v�laszt el att�l, hogy �tl�pjem az �r�let hat�r�t. Bel�l �ress�get �rzek, mintha lelkem egy r�sze elt�nt volna.  Kegyetlen f�jdalom k�lt�z�tt a sz�vembe, ami felem�szt teljesen  Harry �s Ron hal�la, miatt �sszet�rtem, az�ta k�ptelen vagyok felkelni. S�rva alszom el minden egyes �tkozott �jszak�n, hogy azt�n verejt�kben �szva �bredjek fel, bar�taim hal�lsikoly�ra. Vel�k egy�tt halt meg minden rem�nyem. Boldog gyermekkorom v�gleg v�get �rt, nem maradt bel�le m�s, csak egy eml�k, amit m�r nem �rzek saj�tomnak.

Nem akarok itt fek�dni, egyszer�en m�r nem b�rom tov�bb, fel kell kelnem. Minden tagomba, belehas�t a f�jdalom, az �hs�gt�l legyeng�lt vagyok, �s a rengetek s�r�st�l elnehez�lt fejemet, alig b�rom megtartani. Sz�d�l�k, de tudom, fel kell �llnom, m�g ha f�j is. Nehezen, lass� l�ptekkel bev�nszorgok a f�rd�szob�ba. K�nszenved�s lecib�lni magamr�l a ruh�kat, de siker�l, majd be�llok a zuhany al�. A hideg v�zt�l b�r�m libab�r�s lesz, de �n nem �rzek semmit. A v�z egyre hidegebb �s hidegebb lesz, csontig hatol�an. Nem hallok m�st, csak a d�b�rg� zajt, ami n�mik�pp eltereli gondolataimat a sz�rny� eml�kt�l. Azt�n csendes lesz minden �jra. Magamra csavarom a t�r�lk�z�met, a v�rkering�sem felfriss�lt, j�t tett a zuhany, de a sz�vemen ejtett sebeken, nem orvosolhatja. Minden s�t�tbe borul el�ttem, mintha megsz�ntem volna l�tezni, �s m�r nem �rzek semmit.

A k�vetkez� pillanatban �jra feleszm�lek. Egy feh�r h�l�ingben �llok az �szaki Torony k�korl�tj�n, fogalmam sincs, hogyan ker�ltem ide, de nem is akarom tudni. A cs�p�s esti sz�l az arcomba csap �s hajamat t�p�zza, ami m�g mindig vizes. Len�zek a m�lybe. Innen, aki leugrik annak biztos a hal�l.  Kit�rt karokkal �s felemelt f�vel n�zek szembe az el�ttem �ll� hal�llal.  M�r csak bar�taim arca van el�ttem, semmi m�s. K�sz vagyok ut�nuk menni.

-         Mit csin�lsz itt Granger? -hangzott a k�rd�s a h�tam m�g�l, sz�momra az illet� hangja nagyon is ismer�s volt. –Csak nem ugrani k�sz�lsz?

Nem m�ltatom v�laszra sem, csak mereven n�zek lefel�, r� sem pillantva.

-         Egy s�rv�r�vel kevesebb- g�nyosan felnevetett. Testem �sszes izma megfesz�l, a d�h tet�t�l talpig �tj�r, ak�r egy tiszt�t�t�z, ami er�sebb f�jdalomn�l.

-         Megv�rom, am�g leugrasz – mondja felleng�s st�lusban, ahogy mindig is, �s a k�korl�tnak t�maszkova figyel engem.

Szemeimben l�ng gy�l, bet�lti eg�sz testemet a vad t�z, �s �rzem �jra �led bennem minden.  Leugrok a p�rk�nyr�l �s elindulok gy�l�lt ellens�gem fel�.

-         Nem adom meg neked azt az �r�met Malfoy, hogy l�ss meghalni- sz�d�l�s fog el,  �s ernyedtem esem a l�bai el�.

� gyorsan oda l�p hozz�m �s szorosan �t�lel. Minden f�jdalom meg�ll�thatatlan �rk�nt t�r ki bel�lem, �s zokogva borulok Malfoy nyak�ba.

-         Nincs �rtelme az �letemnek, feleslegesnek �rzem. Egyed�l vagyok, elvesztettem azokat, akiket valaha is szerettem. �rny�k vagyok csup�n, egy felesleges kolonc, akit�l jobb megszabadulni.  Megv�lt�s lenne a hal�l. Hagyj meghalni!

-         Nem vagy felesleges, �s nem vagy egyed�l, sokan szeretnek. Nem futhatsz el az �let el�l, ki kell b�rnod. Ne v�laszd a k�nnyebbik utat! - mondja nekem tal�n el�sz�r �szint�n.

-         De az el�bb…- mutat�ujj�t az ajkamra teszi.

-         Felejtsd el.

Fejemet lassan a mellkasa f�l� hajtom �s hallgatom megnyugtat� sz�vver�s�t.

-         Ne f�lj, itt vagyok veled – suttogja, �s er�sen mag�hoz szor�t.

�gy �rzem nagy tehert�l szabadultam meg. Egy ellens�g szabad�totta meg a lelkemet a s�t�ts�gt�l, �j �rtelmet adva az �letemnek. Draco Malfoy adta nekem a legszebb aj�nd�kot, egy rem�nysugarat. M�r nem akarok meghalni, bel�tom �rtelmetlen lett volna, �s felesleges.   �ln�nk kell, b�rmennyire f�jnak a sebeink.