-         �breszt�, kisfiam, hasadra s�t a nap! – keltegette mam�ja.

-         Pff…  B�r csak a hasamat s�tn�! – morgol�dott a fi�. – Anya hagyj m�r aludni!

-         Szeptember elseje van, �s ha nem b�jsz ki gyorsan a takar� al�l, m�g lek�sed az utols� �vedet!

James erre �gy ugrott fel, mint akinek par�zs van a feneke alatt.

*

Miut�n a p�lyaudvaron elk�sz�nt sz�leit�l,  elindult l�d�j�val, �s er�sen csipog� bagly�val, Gumchicken –nel  egy nem �ppen mag�nyosan �lldog�l� fi� fel�. Sirius �vek �ta a l�nyok  kedvence volt, �s most is sz�p kis csapat �llt mellette ex- , vagy esetleg j�vend�beli bar�tn�kb�l.

-         Szia Tapmancs!- k�sz�nt bar�tj�nak.

-         Hell� �gas! Hol volt�l? M�r egy f�l �r�ja v�rok r�d! Peter �s Remus ezer �ve felmentek f�lk�t keresni.

-         Bocs, de elaludtam.

-         Jellemz�… - morogta Sirius. – Gyere, menj�nk, mindj�rt elindul n�lk�l�nk a vonat.

-         H�, haver! N�lk�l�nk senki nem megy el. – R�h�g�tt �gas, de az�rt m�g k�vette bar�tj�t.

Felcipelt�k a c�km�kjaikat a vonatra, �s megkerest�k a m�sik k�t fi�t.

A kup�ban Sirius hanyagul feldobta l�d�j�t a hely�re, �s ledobta mag�t F�regfarkkal szemben.

        -  Hel�sztok! –k�sz�nt – Miz�js?

Remus szok�s szerint elint�zte egy v�llr�nd�t�ssal, �s egy ,,semmi k�ln�s” mondattal. Azonban Peterb�l �gy �ml�tt a sz�, mint a szennyv�z. Sirius persze oda sem figyelt, csak n�ha unottan besz�rt egy �h�m – �t , vagy egy ,,nem mondod” –ot.

      James ellenben nagyon idegesnek t�nt. Olyan �rz�se volt, mintha valamit elfelejtett volna. Valami… nagyon fontosat…

-         Megvan!!!  -ki�ltott fel hirtelen.

 Remus �sszerezzent.

-         Mi van meg? – k�rdezte.

-         A mensese, te l�ke! – vigyorgott Sirius – ilyet nem illik k�rdezni.

-         A sepr�met hagytam otthon!- felelt �gas nem is t�r�dve az ep�s megjegyz�ssel, �s el�kapart egy darab pergament penn�val.

-         �risten! �sszeszakad a vil�g! – mondta ironikusan Tapmancs.

-         H�t, igen Sirius, k�pzeld, ha a Griffend�l fog�j�nak nem lesz sepr�je, akkor l�heted a kup�t! – k�z�lte egyszer� t�nyk�nt a ,,s�rtett”, �s m�r rohant is kifel� a lev�llel �s bagly�val a kup�b�l.

Kiszaladt a mozdony v�g�hez, kiment az ajt�n, �s r��ltette Gumicsirk�t a korl�tra. M�g r�k�t�zte a l�b�ra a sz�leinek c�mzett  ,,levelet”, �rezte, hogy a vonat lassan elindul. Elengedte a post�st, �s m�r fordult  volna befel�, amikor megl�tott egy �g�v�r�s loboncot.                                                     Lily Evans rohant a vonat ut�n. Smaragdz�ld tekintete tal�lkozott a fi��val, akit egy pillanatra elvar�zsolt a jelens�g. Azt�n �szbe kapott, �s gyorsan kihajolt a korl�ton kez�t a l�ny fel� ny�jtva. L�tta, nem val�sz�n�, hogy el�rik egym�st, �gyhogy kim�szott a korl�ton k�v�lre, egyik karj�val kapaszkodott, a m�sikat ny�jtotta a lohol�  Lilynek.

-         Siess, mert gyors�t a vonat! – ki�ltott oda neki.

 L�tszott hogy a l�ny v�laszolni akar, de a besz�dre sz�nt energi�j�t ink�bb a fut�sba fektette. Szeme �sszesz�k�lt, ahogyan er�lk�d�tt. Azt�n egy nagy iramod�ssal, �s tekint�lyes ugr�ssal elkapta a fi� kez�t. James felh�zta mag�hoz.

        M�g �pp idej�ben, mert a Roxfort Expressz hirtelen r�ndul�ssal felgyorsult. Ett�l Lily �jra elvesztette az egyens�ly�t. Halkan felsikkantott.

          Azonban nem hi�ba volt James a Griffend�l fog�ja imm�r hatodik �ve! Olyan gyorsan kapta el a l�ny derek�t, hogy annak szinte ideje sem volt eld�lni. Egy hossz� percig csak n�zt�k egym�st.

      James k�l�n�sen.

          A zil�lt v�r�s haj… a b�jos p�rben j�tsz� arc… a telt ajkak…   

�s azok az �rj�t�en z�ld szemek! A fi�b�l el�t�rt a n�gy �v alatt �sszegy�lt szenved�ly, az a hihetetlen v�gyakoz�s…  Nem b�rta tov�bb. Szorosan mag�hoz h�zta a l�nyt, �s megcs�kolta. Olyan hat�rozottan, hogy tal�n ett�l, tal�n a meglepetts�gt�l Lily megdermedt. Egy pillanatra el akarta l�kni mag�t Jamest�l, de esz�be jutott, hogy ez nem j� �tlet, mivel a derek�t szor�t� er�s kar az egyetlen t�maszpont, ami fogja…

      Viszont most felizzott benne valami, �tj�rta a test�t a bizserg�s…

Az agya v�gk�pp kikapcsolt. Csak az �szt�nei mozgatt�k, amik azt s�gt�k, hogy menten elolvad.   

�tkarolta James nyak�t, �s odaad�an cs�kolt.

�rezte, ahogyan a fi� sz�ve ver. A fi� is �rezte a l�ny�t.

Mikor elengedt�k egym�st, Lily l�tta a csillog�st az �t n�z� szemp�rban. Azok a m�lybarna szemek csod�lkoz�ssal vegyes boldogs�ggal n�zetek r�. L�tta azt, amit sosem hitt el. Ak�rmilyen neh�z is volt elhinni, James t�nyleg szerette �t. Szerelmes volt, �s pont bel�, aki annyit s�rtegette, �s gonoszul elb�nt vele. L�tta a fi� szem�ben az elm�lt �vek b�natait, �s szinte leperegtek el�tte a jelenetek ah�nyszor �sszet�rte a sz�v�t. �s most r� kellett j�nnie, hogy amit James Potter ir�nt �rez, az nem m�s, mint SZERELEM. Nem megvet�s, nem undor, �s nem k�z�ny: SZERELEM!

       Egy kicsit elbizonytalanodott. Nem tudta, hogyan tov�bb.

James, mintha meg�rezte volna, hogy „kics�szott a l�ba al�l a talaj”  ,

�jra er�sen �tkarolta. Lily a mellkas�ra hajtotta a fej�t, de valahogy fesz�ltnek �rezte mag�t…

-         James, �n…-kezdte, de ahogy a fi� szem�be n�zett csal�dotts�got �rzett �radni bel�le.

� s�hajtott, �s le�t�tte a szem�t.

-         Nem tudod mi �t�tt bel�d, nem gondoltad komolyan, csak hirtelen �rt. – hadarta – Ezt akartad mondani, igaz?

-         Nem, �n... – Lily meglep�d�tt a hallottakon, de nem tudta befejezni, mert James �jra megsz�lalt.

-         Semmit nem kell mondanod, Lily. �n tudom, hogy nem szeretsz. N�gy �v elegend� volt hozz�, hogy r�j�jjek. Bocs�ss meg, csak…

De � sem tudta befejezni. Lily hirtelen az ajk�hoz kapott, �s megcs�kolta. M�shogy nem tudta berekeszteni a sz��ml�st. Bizony, James nyelve nem csak a besz�dben volt j�.

      Mikor sz�tv�ltak, a fi� �gy �ssze volt zavarodva, hogy meg sem tudott sz�lalni. Lily elmosolyodott, �s megd�rzs�lte a karj�t.

-         Zzz - vacogott – �n f�zom, te nem?

-         �h, nem.

-         Biztos? – k�rdezett vissza cinikus mosollyal a l�ny.

James vette a lapot. Visszam�szott a korl�ton, majd Lilyt is �tseg�tette.

Nem tudott mit mondani. �rezte, hogy a sz�ve menten kiugrik a hely�r�l. Lily szereti! Vagy csak j�tszik vele? Nem, az nem lehet. Az a cs�k olyan val�s�gh� volt...

        �rezte, hogy most mondania kellene valamit, de nem tudta, mi legyen az, hogy ne rontsa el a helyzetet.

Hirtelen meg�llt, �s szembeford�totta mag�val a l�nyt.

-         Lily… - kezdte- Tudnom kell!

Les�t�tte a szem�t. Nem mondta ki, mi az, amit tudnia kell, de a l�ny �gy is �rtette.

-         Mit �rzel, James? –mondta – Az rengeteget seg�t. Tiszt�ban vagy vele, mit �rzel?

-         Igen… vagyis… Nem.  �sszezavarodtam, Lily! �rted? �sszezavarodtam! Egyszer m�g ut�lsz, azt�n meg hozz�m b�jsz �s �gy cs�kolsz, hogy…

-         Hogy? Mit �rezt�l?

-         H�t… Azt nem tudom… - mondta – Tudod, �ppen nem azon gondolkozik az ember, mikor a  ,,titkos” �lma teljes�l…

-         James! Most mondd meg hogy lehetsz ilyen buta!? Szeretlek, �rted? SZERETLEK!!!

A fi� nem tudta, mit mondjon. Nem tudta mit tegyen. Annyira megk�nnyebb�lt, ha az a h�lye gravit�ci� nem lett volna, most biztosan elsz�ll.

    Lily ugyan�gy �rzett. Ilyen sok id� ut�n v�gre igaz�n szerelmes! Mostant�l minden sz�p lesz.

�s ekkor… ma m�r harmadszor �sszeforrt az ajkuk. De ez szebb volt mint b�rmelyik. Mintha a hetedik mennyorsz�gban r�pk�dn�nek. Csak �k ketten. �r�kk�. Egy�tt.

-         Szeretlek… - suttogta James.

-         Szeretlek… -suttogta Lily.