-Neeeeem!!!- a kicsi, s�padt fi� �k�lbe szor�totta a kez�t, �s olyan m�rgesen n�zett az el�tte �ll� sz�leire, amennyire csak tellett t�le. S�t�t szemei szikr�ztak a d�ht�l. �desanyja m�r csak a puffan�st hallotta, amint a hatalmas t�lgyfaajt� becsap�dott a gyermek h�ta m�g�tt. Tan�cstalanul �llt ott m�g egy kis ideig, nem tudta, hogy mit�v� legyen.

-A szok�sos cirkusz minden este- s�hajtott. -Perselus! Nagyon sz�pen k�rlek, gyere ki!- az asszony k�zelebb ment a barna ajt�hoz, majd kez�vel megragadta a kilincset, �gy pr�b�lt bet�rni a fi�cska apr� szob�j�ba.

De hi�ba, a p�tt�m teremtm�ny m�g alig l�tsz�dott ki hossz�, fekete tal�rja al�l, de h�rom�ves kora ellen�re m�r volt olyan eszes, hogy a piros kis puffot mindig odak�sz�tse az �gya mell�. �gy egy m�sodperc alatt fel tudott pattanni r�, hogy elford�tsa a kulcsot a z�rban. Majd h�t�t nekit�masztotta a nagy barna t�lgyfaajt�nak, l�bait felh�zta, kicsi, koszos kezeivel �tkulcsolta, mik�zben maszatos, hamusz�rke arc�n lassan peregtek le a k�nnyek.

-Perselus, kicsim, gyere ki…!- hallotta anyja l�gy hangj�t, melynek h�mp�lyg� folyam�t egy er�s, m�ly f�rfihang t�rte kett�.

-Idefigyelj, te �tkozott! Nem mondom el m�g egyszer, meg�rtetted?! Azonnal nyissad ki ezt az ajt�t, k�l�nben baj lesz! Perselus!- ord�totta a f�rfi olyan hangnemben, hogy a h�rom�ves gyermek �sszer�ndult a f�lelemt�l.

Apr�, szem n�lk�li macij�t megragadta �s puszit nyomott plez�ros orr�ra. Ez volt az egyetlen j�t�kszere. N�ha, ha m�r annyira rosszul �rezte mag�t, fogta a j�t�kot, �s a f�ldh�z kezdte verni, vagy csak harapd�lta m�rg�ben. Tudta, hogy nem szabad, �rezte, hogy a macinak is f�j, ekkor �t�lelte a par�nyi pl�ss �llatot �s puszilgatni kezdte. �gy fejezte ki �rzelmeit, nem volt k�pes m�shogyan. Nem tudta, milyen is az igazi szeretet. Nem volt benne r�sze. Senki sem tan�totta meg neki, hogy is kell szeretni.

-Perselus!- a hang egyre f�lelmetesebb� v�lt. –Csin�lj valamit!

-Ne, fejezd be! K�rlek…!!! Neeeee…!!!

A hossz� fekete haj� fi�cska m�g jobban �sszeh�zta mag�t, h�t�t nekifesz�tette az ajt�nak. Ut�lta ezt hallgatni, ut�lta az apj�t minden�rt. Tudta, hogy mi k�vetkezik, nagyon j�l tudta. Az apr� barna macit, amennyire csak lehetett, mag�hoz szor�totta. Remegett minden porcik�j�ban. Igazs�gtalannak �rezte, hogy anyuk�j�t b�ntj�k mindaz�rt, amir�l � tehet.

-Maci, most felkel�nk �s elmegy�nk mosdani! Rendben? Tudom, hogy te sem szeretsz, �n sem… de majd legy�zz�k a f�jdalmat, �s minden jobb lesz…!- azzal felkelt a f�ldr�l, megpuszilta a pl�ss�llatot, �s egy halk kattan�ssal kinyitotta az ajt�t.

T�bb sem kellett a megvadult f�rfinak. Egy m�sodperc alatt megragadta a gyermek karj�t, �s gy�l�lett�l izz� szem�t belef�rta az apr�, s�t�t szemp�rba.

-Ezt akartad?- mutatott a f�lig �jult n�re, aki a f�ld�n fek�dt. –Adok �n neked mosd�st!- azzal beledobta a fi�t a forr� vizes k�dba.

Perselus felszisszent a f�jdalomt�l. A t�zforr� folyad�k �gette sebes b�r�t, a friss v�g�sok, karcol�sok pedig elviselhetetlen�l cs�ptek. Apja let�pte r�la a ruh�t, macij�t pedig a f�ldre dobta. A gyermek arc�n k�nnycseppek peregtek v�gig. Nem a f�jdalomt�l, hanem mert m�r nem volt senki mellette, aki megv�dhesse �t. A f�rfi sampont nyomott a fekete, d�s, hossz� hajra, majd durv�n mosni kezdte. Mikor a s�t�t hajsz�n teljesen elt�nt, �s helyette a feh�r hab volt uralkod�ban, lenyomta a kis fejet a v�z al�. A kisgyerek �rezte, milyen er�sen szor�tj�k lefel�. Ilyenkor mindig att�l f�lt, hogy soha t�bb� nem bukkan m�r fel. Apr� f�leibe belefolyt a v�z, nem hallott semmit, nem l�tott semmit. Kiszolg�ltatottan fek�dt a v�z alatt, tudta, hi�ba kap�l�dzik, akkor sem menek�lhet el�bb. V�rt. Sok�ig v�rt. Teste egy id� ut�n akaratlanul is meg-megr�ndult, ahogy a leveg� kezdett kifogyni a t�dej�b�l. De �let�szt�ne m�r teljesen al�bbhagyott. Nem volt �rtelme tov�bb �lnie. Majd hirtelen engedett a szor�t�s, �s �jb�l friss leveg� csapta meg kipirosodott arc�t. Pr�szk�lt, lihegett, ahogy a felsz�nre ker�lt.

-Meg�rdemelted!- mosolyodott el az apja. –Majd m�skor m�g egyszer meggondolod, hogy mikor vis�tasz a f�rd�s miatt, �s h�tr�ltatod a sz�leidet. Meg�rtetted?- azzal a f�rfi megszor�totta a fi� arc�t �s belen�zett a s�t�t, �res tekintetbe. –T�ged meg minek tartalak?- azzal megragadta a n� kez�t �s felr�ntott a f�ld�l.

A fiatal any�nak tiszta seb volt az arca, szemei szomor�s�got, f�lelmet, k�ts�gbees�st t�kr�ztek.

–Azonnal mosdasd meg a gyerekedet! Azt�n �lt�zz fel, legy�l nagyon csinos, mert vend�gs�gbe megy�nk a Black csal�dhoz! –azzal kiviharzott a f�rfi a f�rd�szob�b�l.

A fiatalasszony odament, kez�be egy par�nyi tusf�rd�t nyomott, �s elkezdte bed�rzs�lni vele a fi�cska k�k-z�ld test�t. Perselus �rezte a f�jdalmat, de ez az �rz�s m�gis megnyugtatta �t. Nem volt annyira elviselhetetlen. A n� csak g�piesen hajtotta v�gre a mozdulatokat. Nem sz�lt semmit, k�zben csak b�mult maga el�, majd egy id� ut�n kiemelte a fi�t a k�db�l, �s egy feh�r t�r�lk�z�vel sz�razra t�r�lte. Majd bekente a test�t k�l�nb�z� gy�gyn�v�nyes test�pol�val, egyre er�sebben �s durv�bban d�rzs�lte a s�padt kicsi teremt�st, �s hirtelen egy nagy pofont v�gott le neki. Perselus �rezte a parketta hidegs�g�t, arca �gett a f�jdalomt�l.

-Bocs�sd meg, kicsim! A mami szeret t�ged! De m�g egyszer ne tedd ezt!- azzal a n� s�rva �lelte �t h�rom�ves gyermek�t, aki �rtetlen�l n�zett r�.

Mindig ez t�rt�nt, szinte minden nap. A fi� m�r hozz�szokott ehhez. Az asszony gyorsan r�adta a feh�r pizsam�t, kez�be nyomta a vizes macit, majd �lbe vette �s lefektette az �gy�ba. Megsimogatta arc�t, majd egy „j��jtpuszit” nyomott a homlok�ra, �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

Perselus hallotta, ahogy a sz�lei egy kis id� m�lva t�voztak otthonr�l.

-�rted maci, soha ne tedd ezt!!- azzal a falhoz v�gta j� er�sen a pl�ssj�t�kot, majd pedig egy j� nagy puszit adott az orr�ra. –Meg�rdemelted! De az�rt nagyon szeretlek �m!- azzal �t�lelte a meggy�t�rt �llatot.

M�r nem f�lt, hiszen ketten voltak abban a nagy h�zban, � �s a kedvenc j�t�ka. A pl�ss�llat soha nem b�ntotta volna �t, megb�zott benne, tudta, hogy nem lenne r� k�pes. Becsukta fekete szemeit, �s a macit j� er�sen szor�tva �lomba s�rta mag�t.