Pontosan nem is tudtam, mit akarok. Itt maradni, a Klenwoodban, vagy �j �letet kezdeni. Itt hagyni Larry Hansent, �s �r�kre elfelejteni a selymes barna haj�t, �s a t�nd�rk�k szemeit, vagy itt maradni, �s szeretni hagyni.

S�rtam, �s m�st sem csin�ltam eg�sz nap. Ugyan a Klenwood nagyon j� m�gusiskola, de j�r hozz� egy Larry nev� egy�n is.

A Roxfortban tal�n �j �let v�r.

Tal�n.

�s ha nem? Akkor azt�n b�nk�dhatok Lar ut�n. �s nem is csak ez a baj.

A m�sodik sz�m� baj Draco Malfoy. Kir�z a hideg, ha csak r� gondolok. � Voldemorttal cimbor�l. Undor�t� f�reg � is, az apja is. Nem jut eszembe m�s r�la, csak egy hervad� fekete r�zsa. �s az a r�zsa �n vagyok. Sarah Rose Selesin. �s hervadok.

Minden �jjel ugyanaz az �lom gy�t�r: arctalan, csukly�s ember meg�li any�m, ap�m, �s a kis�cs�m. Azt�n �n k�vetkezem. �s itt fel�bredek hideg verejt�kben �szva.

Sz�p este volt ma. A nyitott ablakon lonc �s esti vir�gok t�m�ny illata sz�llt befel�. Mindenhol t�csk�k ciripeltek, az �g fekete b�rsony�n milli�nyi ez�stcsillag sorakozott. Csak �n voltam szomor�.

-Sarah Rose!- any�m nyitott be szob�m citroms�rga ajtaj�n egy k�teg tal�rral a kez�ben.- Sarah figyelj… Sarah te s�rt�l!

Megd�rzs�ltem v�r�s, �g� szemeimet. Any�m le�lt az �gyam sz�l�re, �s �tkarolta a v�llam.

-Tudom, hogy ez neh�z neked, kicsim- t�r�lte meg az arcom.- De el kell d�ntened a r�gi, vagy az �j? Nem akarlak befoly�solni, de az �j�t�sokt�l sem kell f�lni.

-Anya… Nem tudom! Tan�cstalan vagyok

-H�t j�. Egyed�l hagylak, hadd gondolkodj!- mondta, �s kivonult, a tal�rokkal egy�tt.

Gondolkodjak. Az az igazs�g, hogy nem volt kedvem gondolkodni. �sszeg�mb�ly�dtem az �gyamon, �s f�l perc m�lva m�r �lomtalan �lomba mer�ltem.

*

Reggel az ablakomon be�raml� napsugarak csiklandoztak fel �lmomb�l. A kis feh�r mozg� porcel�nszobraim �gy vert�k vissza a f�nyt, mint megannyi igazgy�ngy. A kedvenc szobrom, a hossz�, vir�ggal teli haj� hercegn� sz�lt el�sz�r hozz�m:

-J� reggelt, Blackrose!- k�sz�nt�tt mosolyogva.

A t�bbi szobor most �bredezett.

-J� reggelt!- mondtam egy �s�t�s k�s�ret�ben.

A f�k levelei finoman rezegtek az augusztusi meleg szell�ben. A magam tizen�t �v�vel kev�s ilyen sz�p reggelt l�ttam. M�skor m�g boldog lettem volna egy ilyen napt�l, de most valahogy nem vidultam fel t�le. Gyorsan kimentem a f�rd�be.

-J� reggelt, Sarah Rose!- k�sz�nt a f�rd�z� n� k�pe a falr�l.

-Hello!- levettem a k�k t�r�lk�z�met a tart�j�r�l, �s arcot mostam. Kelletlen�l fel�lt�ztem egy fekete tal�rba, �s kif�s�ltem a hajam. Visszamentem a szob�mba. Sz�p, s�rga szob�m volt, de minden s�rga volt benne. Hatalmas ablakomon is s�rga f�ny �ramlott be, ami egy aranys�rga b�zamez�re n�zett. A besz�l� szobraim egy s�rga fi�kosszekr�nyen m�latt�k napjaikat. �s persze a szob�m fala tele volt a band�m k�peivel. Mi voltunk a „Blackrose”, ahogy sokan engem is h�vtak. A zenekar csak var�zsl�kb�l �llt, �s egyetlen boszork�nyb�l:bel�lem. �n voltam az �nekes�k, �s az alap�t�juk. Olyan zen�t j�tszottunk, aminek rock az alapja, de �n neh�z dallamokat �nekelek r�. Eg�sz j� sz�maink voltak, �s sok helyen fell�pt�nk m�r vel�k. T�bbnyire hatalmas sikert arattunk. Persze csak a var�zsl�k k�r�ben.

Lesz�ltam any�mnak:

-J� reggelt, anya, elmehetek Glennhez?

 -J� reggelt! Menj csak! Nem k�rsz reggelit?

-K�sz nem!- mondtam, �s becsuktam a szobaajt�m.

V�g�l levettem a polcomr�l egy mar�k Hopp-port, �s belesz�rtam a mini, �s s�rga kandall�mba.

-Glenn�khez!

Forogni kezdett a vil�g k�r�l�ttem. Az arcom el�tt kandall�k suhantak el. Magamhoz szor�tottam a kezem, mert nem akartam elt�rni a k�ny�k�m, mint k�t h�nappal ezel�tt.

-Wow, Blackrose, hogy ker�lsz te ide?

Les�p�rtem magamr�l a vastag koromr�teget. Glenn szob�j�nak kandall�j�n pottyantam ki. Neki piros �s narancss�rga volt a szob�ja, csupa smink, meg szexi holmival tele. Mindig f�st�l�ket �getett, most �ppen levendulaillat terjengett. A l�mp�kat piros selyemkend�vel takarta le, �gy sejtelmes f�ny ragyogott eg�sz nap n�la. A szob�ja fal�n szt�rok k�pei sorakoztak, meg persze az �n k�pem, amin nyelvetny�jtok.

-Roxfort, vagy Klenwood?- n�ztem egyenesen a szem�be.

Elh�zta az orr�t, mint mindig. Glenn volt a legeslegjobb bar�tn�m, h�rom �ves korom �ta. Elv�laszthatatlanok vagyunk. Mindig is irigyeltem, a sz�ke g�nd�r haj��rt, �s a vak�t� k�k szem��rt. Most �ppen �gsz�nk�k tal�rban volt, ez j�l kihozta a sz�p szem�t. Nekem bezzeg sz�gegyenes �jfekete hajam, �s z�ld szemem volt. �gy h�t j�l illett hozz�m a fekete r�zsa n�v.

-Roxfort- v�laszolta n�mi gondolkod�s ut�n.

-�rv?- le�ltem a piros fotelj�ba, �s k�nyelmesen elhelyezkedtem.

-Mert…- habozott.- �hm… Az…

-Ny�gd m�r ki!- s�rgettem.

-Mert Larrynek bar�tn�je van – hadarta el egy szuszra, mintha ett�l k�nnyebben ment volna neki.

-Hm…

K�nnyek gy�ltek a szemembe. Sz�val ennyit jelentettem Larrynek.

-Sarah, �n sajn�lom, hogy nekem kellett…

-Roxfort- szak�tottam f�lbe.

H�t j�. Akkor megmutatom Larrynek! Szipogtam egyet, �s megt�r�ltem a szemem.

-Jaj, dr�g�m…- �lelt �t Glenn. Les�t�tte a szem�t.- Tal�n… Veled megyek, S. R.- vert h�tba.- Hiszen nem hagyhatom elhervadni az �n kedvenc r�zs�mat!

Nevettem. � a legkedvesebb ember, akit csak ismerek.

-Ir�ny az Abszol �t!

Glenn megf�s�lk�d�tt, �s valami idi�ta Melinda Green z�ld sz�n� parf�m�t f�jt mag�ra. Kinyitotta az ajt�t, �s leord�tott:

-Anya, megy�nk az Abszol �tra, a Roxfortba fogok j�rni!!

-Mi?- Glenn anyja a szob�ba �rkezett egy finom pukkan�s k�s�ret�ben.

-J�l hallottad!

-Rendben l�nyom- mondta, mik�zben egy nagy serpeny�t t�r�lgetett. Glenn sz�lei m�r csak ilyenek. Szerencs�je van.- De akkor nem l�tod sokat a bar�taidat.

Mi az, hogy szerencs�je van? Glenn „burokban sz�letett”! Ugye �rted, hogy mire gondolok? Neki minden siker�l. �gy hallottam, az ilyenb�l k�nnyen lesz v�mp�r. Ami nem lenne t�l el�ny�s, h�tha nekem is ki tal�ln� sz�vni a nyakam.

-Nekem Sarah a bar�tom.- jelentette ki, �s r�m pillantott.

-Nekem mindegy, hogy hova j�rsz, kincsem. A l�nyeg, hogy j�l �rezd magad.

-K�szi, muter- mondta Glenn, �s meg�lelte az anyj�t.

-Hova is mentek?- k�rdezte szel�den eltolva mag�t�l a l�ny�t.

-Az Abszol �tra, Mrs.Rhodes.- v�laszoltam k�szs�gesen.

Hat�rtalanul boldog voltam, hogy Glenn velem j�n a Roxfortba.

-Menjetek. A tank�nyveket az iskol�ban lehet megkapni, �gy tudom. J� utat, l�nyok!- mondta, �s egy pukkan�ssal a konyh�ba hoppan�lt.

-Akkor?- vigyorgott r�m Glenn.

-Gyere majd ut�nam!- mondtam, �s be�lltam a simogat� z�ld l�ngnyelvek k�z�.- Az Abszol �t!- megint forogni kezdett a vil�g.

Meg�rkeztem a Gringotts kandall�j�ba. Gyorsan kim�sztam, nehogy Glenn r�m essen. P�r pillanat m�lva meg is �rkezett ut�nam. Mikor felt�p�szkodott, csak ennyit mondott:

-Ut�lom a Hopp-h�l�zatot. Mindig k�cos lesz a hajam.

Felnevettem.

-Vegy�nk ki p�nzt!- ind�tv�nyozta, mik�zben v�gigsim�tott a haj�n.

Elk�rt�k az aranykulcsunkat, �s egy csill�vel lement�nk a sz�f�nkh�z. Kivett�nk n�mi p�nzt, �s kil�pt�nk a napf�nyben f�rd� macskak�ves utc�csk�kra. �lvezt�k a tanul�s n�lk�l t�lt�tt id� utols� heteit. Sok ember ugyanezt tette, de ink�bb a fiatalok. Az �zletek kirakatai visszavert�k a napf�nyt, majdnem ki�gett�k a szem�nket.

-Hova menj�nk el�sz�r?- k�rdeztem hunyorogva.

-Madam Malkinhoz! Rem�lem, valami csini egyental�r lesz.

Megint vigyorogtam egy j�t Glenn �lt�zk�d�sm�ni�j�n.

Nemsok�ra el is �rt�nk a kis �zlethez. Bel�pt�nk a vil�gos helys�gbe, �s az ajt� f�l�tt kis cseng� sz�lalt meg.

-J� napot!- sz�lt oda nek�nk a boszork�ny. –Roxfort?

-Igen- b�lintott r� Glenn.

Levette mindkett�nk m�ret�t, �s k�t perc m�lva fekete tal�rokkal a karj�n jelent meg.

-Fekete? Kir�ly!- ujjongtam. Nekem ez a s�t�t sz�n kifejezetten j�l �ll.

-M�rt nem k�k?- fintorgott Glenn.- Mindegy, ha neked j�, akkor nekem is.

Glenn nem csak kedves, de � azt mondta, �rtem lev�gn� a f�l kez�t. Nagyon b�rom.

Miut�n kifizett�k a tal�rokat, egy pap�rszatyorba raktuk �ket, �s egy perc m�lva �jra az Abszol �ton s�t�ltunk.

-�s most?- k�rdeztem megint tan�cstalanul.

-Szerintem vegy�nk valami �llatot- ind�tv�nyozta bar�tn�m.

Lement�nk a megfelel� boltba. Orrfacsar� �llatb�z terjengett minden�tt. Az �llatok ketreceit�l alig volt helye k�t embernek. A var�zsl�nyek �gy rikoltoztak, hogy meg lehetett s�ket�lni.

-Te mit k�rsz?- n�zett k�r�l Glenn.- �n valami men� baglyot.

-�n nem t’om…- mondtam, t�nyleg �szint�n.

A boltban annyi �llat volt, nem tudtam, melyik illene hozz�m. V�g�l megakadt a szemem egy gy�ny�r� feh�r sz�rgomb�con.

-Az mi?- k�rdeztem az elad�t�l.

-Az, k�rlek- v�laszolta a k�cos, kis termet� boszork�ny-, egy hermelin. Ragadoz� �llat.

Els�re beleszerettem a kis �llatba. Olyan sz�pen n�zett r�m a fekete gombszemeivel. Hossz�k�s teste volt, f�nyes feh�r sz�re.

-Akkor k�rem.

Glenn ek�zben egy k�l�nleges fekete baglyot fizetett ki.

A n� kivette a hermelinemet a l�d�j�b�l, �s a kezembe adta.

-Huszonhat sarl�, h�rom kn�t.

-H�ha!- kicsit dr�g�nak tal�ltam, de az�rt megvettem.

Kil�pt�nk a boltb�l, el�gedetten n�zt�k a karunkon l�g� ketreceket.

-Angel- sz�laltam meg hirtelen.

Glenn �rtetlen�l n�zett.

-�gy n�z ki, mint egy kis angyal- magyar�ztam.

-Aranyos n�v- dics�rt meg bar�tn�m.

�gy lett a hermelinb�l Angel. �s most m�r csak a szeptember elsej�re kellett v�rnom.

Illetve nem pontosan.